De most tényleg?

A minap olyan megjegyzést kaptam, hogy a blogolás ama formája, melyet én is művelek, nem biztos, hogy olyan jó dolog, hiszen nagyon személyes dolgokról írok, és osztok meg a nagyvilággal.
Szerintetek is így van?
A blogolás nem erről szól? Kicsit elbizonytalanodtam..

Mindig szerettem írni.Naplót is írtam sokáig, de ez a blog a szívem csücske.Ettől érzem magam teljesnek,és nem elhanyagolható tényező, hogy a gyermekeim is betekintést nyerhetnek majd gyermekkoruk mindennapjaiba.
Másrészt én sok okosat láttam, hallottam, olvastam mások blogjában, és nagyon örültem, ha választ kaptam az engem is foglalkoztató kérdésre, élethelyzetre.

És igen, néha azt is érzem, hogy talán ez túl személyes, de......ezek is az életem részei, és aki nem kiváncsi rá, hát ne olvassa.

Kérem a kommenteket!

Nomen est omen

Vagyis:a név végzet, nevében a végzete.
A napokban sokat gondolkodtam elsősorban a gyermekeim nevén,de úgy általánosságban is.
Amikor Emmát vártam, nem volt kétséges, milyen nevet válaszotok.Tini korom óta nagyon tetszett az Emma,hála az angol irodalom gyöngyszemeinek, el sem tudtam volna képzelni mást a leánykámnak.

(Micsoda szerencse, hogy nem valamely brazil szappanopera volt rajongásom tárgya.Milyen remek lenne egy MilagrosEsmeraldaRosalinda-akármita.____hihihihi)

Milyennek képzelek el egy Emmát?
Komoly, intelligens, talpraesett, találékony, ééééés  rendkívül makacs,kitartó.
Tipikusan olyan, mint Austen Emmája.
Bummm Marianna, beletrafáltál!
Az én nagyobbik kislányom pontosan ilyen.Nomen est omen..

Aztán itt van a kisebbik kislányom. Vele már bajban voltam, nehezen találtam nevet neki.Nagyon tetszett a Teodóra, de sosem büntettem volna meg a gyermekem egy ilyen hosszú névvel, elég vesződség az enyémet leírni.
Fontos szempontok voltak: rövid legyen, egyszerű, nemzetközi,ne legyen belőle 5 a játszótéren és persze passzoljon a vezetéknévhez.

Végül Emma választotta a Dórát.
De milyen nekem egy Dóra?
Okos, vidám, kiegyensúlyozott, kreatív személyiség.
Dóri babám ugyan még elég kicsi, csak azt tudom, hogy egy gömbölyű kis gyönyörűség, akinek folyton mosolyra áll a szája.
Elég ránéznem, és én is mosolygok.
A legfurább helyzetekben jegyzik meg, mennyire kiegyensúlyozott, vidám baba.Jó ezt hallani.


Persze játszottam én már más nevekkel is.Képzeljétek csak el, milyen mondjuk egy Jolán?Vagy milyen lehet egy Valéria, esetleg egy Mónika?Most bármilyen nevet feldobhatnék, de vajon észre veszitek, a hasonlóságot?Vagy csak az én fantáziám túl élénk?

Töredékek

Kész, totál kimerültem, mozdulni sincs erőm. Hetek óta vívom a rend-rendetlenség csatát, de vesztésre állok. Nincs annyi kezem, amennyi ide kellene.Most fogtam magam, hanyatt vágódtam, és úgy döntöttem, ma pihenek.
Az a furi, hogy ha az embernek/pasinak munkahelye van, végig dolgozza a 8 óráját(jó esetben), hazamegy és csá!

Egy anya pedig felveszi az otthoni műszakot, robotol tovább, és még fizut sem kap érte.naa bummmm.elszáll tőle az agyam. Én, a kis maximalista, persze sosem vagyok elégedett, mindig találok vmit.Jó esetben a dolgok humoros oldalát...

De hogy is vagyunk?

Dóra édes kisbabám már 8 hónapos, 9 kg, 7 foga van, szépen mászik, feláll, rendületlenül szopizik, frankón tud csípni, harapni, és teli szájjal vigyorogni.

Hihetetlen kis tündér, mindig mosolyog, keveset sír.A terhességem alatt én sokat sírtam, és azzal fenyegettek, a baba is sírós lesz. Dóra erre alaposan rácáfolt, szinte nincs is olyan kép, ahol ne ragyogna a mosolya. Ő az én kis Buddha babám:kövér, mosolygós, békés kisbaba.

Emma hozza a formáját, nyúzza  a kicsit, felbosszant, kiakaszt, de okos, türelmes kiscsaj, és az aranyköpéseitől gömbölyűre kacagom magam.

Újabban sokat foglalkozik magával, illeg-billeg a tükör előtt. Zsenge kora ellenére  rá is hatással van a a média, gondterhelt sóhaj:

Jó lenne egy kicsit fiatalabbnak és vékonyabbnak lenni....

Máskor:

Anya, én nem eszem sokat, mert vékonynak kell maradnom...

Te jó ég, mi lesz később?

Pár napra elmentünk balatonozni is, nekünk ez volt a nyaralás.Ditte barátnémat és kedves kis családját látogattuk meg, jó volt kicsit kikapcsolni, elmenekülni az otthoni gondok elől.Bevallom, nem gondoltam a problémákra.



Kitti, Dóri, Liliána

A hónap elején baba-mama talit is tartottunk.Három baba-mama párral találkoztam, akiket a kórházban ismertem meg, és szerencsére most is tartjuk a kapcsolatot.Hát igen, a barátság próbája az idő, és lám, a felszínes kapcsolatok mellett három gyöngyszemet is találtam:

Kriszti-Lillus

Dóra-Kitti

Zita-Nelly

és meg kell említenem a Csillát is, bár vele még nem találkoztam azóta, e-mailben tartjuk a kapcsolatot.



Jó szívvel gondolok rájuk, remélem a gyerkőcök 10 éves szülinapját együtt ünnepeljük!:))), és remélem addigra lesz egy csomó.csomó kisbabájuk.....

 Zitával és a babájával Lellén rapidrandiztunk, és sokat ugyan nem beszéltünk, de jó volt látni őket.

 Most egy szuszra ennyi, lustálkodom tovább......