Néhány perc

Most rámszakadt pár perc,amit a mai krónika létrehozására tudok fordítani.
Tegnap édes Emmám szomorúan jött haza.Nagy nehezen kiszedtem belőle,mi a bú tárgya:Összeveszett szívszerelme Janóval.
Olyan édes volt, majd megettem.Szerencsére sikerült megvigasztalnom, hogy holnap biztosan kibékülnek, és újra jó pajtások lesznek.
Minden áldott nap szakítok időt arra, hogy megkérdezzem Emmust, mi történt aznap az oviban.
Fontosnak tartom ezeket a beszélgetéseket.Egyrészt, mert így nagyjából képet kapok arról, mi volt aznap vele, másrészt kibeszélheti magából az aznapi örömöket, sérelmeket, és együtt találunk gyógyírt a kis bajaira.
Másik nagyon fontos rituálé, ami nélkül nincs lefekvés, hogy megkérdezem, mi volt a legjobb és mi volt  a legrosszabb azon a napon.
Jó lenne ezeket is leírni, hogy később láthassa, ennyi idősen milyen dolgokat tartott fontosnak.

Egy kis bejegyzés Dórikának is:
Kicsi Baba, egyre szebb és ügyesebb vagy.A napokban elkezdtél járni!Igaz csak egy-két kacsázó lépést, de azt teljesen egyedül.Egyre gyakrabban állsz kétlábon, elengedett kézzel, egyre hosszabb ideig.
Változatlanul megeszel mindent, és ha eléred, még a Berni kutyus fülét is megrágcsálnád.
Emmát nagyon szereted, de azt már kevésbé, mikor ő is szeretne velem lenni, az ölembe ülni.
Irigyen nézed, mikor őt babusgatom helyetted, pedig!!!!!!Jobb, ha tudod, második gyermekként, neked bizony osztozkodnod kell mindenen.

Hát ennyi fért e néhány percbe.!

Kipuffogtam magam, itt vagyok!

Az elmúlt hónap során sokt filóztam, de azt hiszem a blog nélkül szegényebb lennék,és ha már anyagilag nem, hát lelkiekben leszek gazdag.Köszönöm nektek  a  kedves hozzászólásokat, nagyon igaz, hogy blogot olvasni nem kötelező, akinek nem tetszik, lépjen tovább, pá-pá!!!

Aki meg marad egy kis betekintésre, annak meg helló!

Repülnek a napok és a hetek, Emmácska oviba jár,ahol sajnos-vagy nem, de kicserélődött a nevelő személyzet.Nem volt rossz csere, szeretjük a Kata nénit is.
Szerencsére Emma nem válogatós, no és persze mi sem preferáljuk a kivételezést.
Emmát leginkább az zavarta volna, ha szív-szerelme, a Janó nem maradt volna a csoportban, hiszen a kislányom nagyon össze van nőve ezzel a kislegénnyel.
Nem mondom, nem rossz kisfiú, csak néha már sok ez a Janóóóóóó.
Ez lenne az ovis szerelem?
Oh, de széééép.
Emma másik nagy pajtása egy Martin nevű kisfiú, vele is sokat játszik. Ő a kettes számú lovag.
Emmácska csak akkor esik kétségbe, ha a két kisfiú éppen harcol.
Nem tudom miért, de a lányokkal nem nagyon barátkozik.Hm..

Dórikám, drága kicsinyem igazi kincs:
10 hónaposan 9480gr, 74cm, 8foga van.
Egyedül áll, tegnap kettőt lépett.
Kezd beszélni.Kedvence a cica, és nagyon szuperül megy neki, hogy anya gyere!
Ajaaa, gyejeee!
Ez nagyon megy neki, imádom, ahogy mondja!
A kutyus is nagy zsánere, először persze az is cszica volt, most tudja mondani, bau-va.
Ez a vau-vau.

Mostanában rákaptam a horgolásra, lendületből összehoztam egy sapit Emmusnak, most készül a Dóráé.


Hamarosan át kell alakítanom a blogot, hiszen Dórika is helyet követel benne.
Igyekszem....